Tisztelt Doktor Úr! Elsőszülött kisfiam szeptemberben töltötte 6 évét. Szobatiszta és ágytiszta 2,5 évesen lett. Nappali vizelettartási gondokkal küzdünk már 2,5 éve – gyakori vizelési inger (napjában 8-10 alkalommal), néha nem túl sok vizelet, észrevesszük, hogy tenyérnyi foltban nyirkos a nadrág, elküldjük WC-re, általában tud még pisilni, de ha figyelmeztetjük, hogy nem kéne -e elmenni, akkor sokszor dacosan reagál, gyakran olyan mintha „eljátszaná” a dolgot. Éjjel általában egyszer felébred és elmegy WC-re, éjszakai ágybavizelés egy évben 2-3-szor fordul elő, általában kimerítő nap után. A vizelése gyakran szakadozik (lüktetve pisil), sokszor még csöpög, amikor már rántja föl a nadrágját. Érdekes, ha olyan helyre megyünk, vagy külön felhívom a figyelmét, hogy bármikor elmehet, WC-re (pl kiránduláskor), de gond lenne, ha nyirkos nadrágban lenne (felfázás veszélye), akkor tudunk teljesen száraz napokat is elérni. Az óvodát 4 évesen kezdte, az első tünetek a kezdést megelőző nyáron jelentkeztek, akkor egyéb pszichés (rosszat álmodik, félelmei vannak) tünetekkel. A probléma az óvodakezdéssel fokozódott, volt, hogy teljesen összepisilte magát többször nap közben, alvásból úgy ébredt. Lelki okokat felderítendő a nevelési tanácsadóban vettünk részt foglalkozásokon, ami átmenetileg a tünetek enyhülését okozta. A pszichológiai vizsgálat elfojtott agressziót és testvérféltékenységet ( egy 2 évvel fiatalabb húg) mutatott ki, ennek megfelelően igyekszünk figyelmet fordítani a gyerekre, megtanítani a helyes vizelésre (lufival demonstráltuk, hogy milyen ha nem pisil ki magát, hamarabb jön az inger, stb..) A közösségbe szoktatás során sokszor lett beteg, főleg felső légúti panaszokkal. A tünetek kivizsgálására novemberben hematológiai vizsgálaton voltunk, a lelet negatív lett. Sokszor fájlalta a hasát is. Még decemberben egy ismerős révén jutottunk el egy szakorvoshoz, aki az elmondottak alapján irritábilis hólyagot diagnosztizált amit a gyakori nyálkahártya gyulladások, akár egy húgyúti felfázás indíthatott el. 2015 január elején vizelet és hasi ultrahang vizsgálattal kezdték meg a vizelési gondok kivizsgálását, negatív eredmények lettek. Eközben szakorvosi javaslatra már elkezdtük az UROXAL szedését napi 2x1/2 adagban. A doktor akkor azt mondta akár évekig is kell szedni, de 3 hónap tünetmentesség esetén elhagyhatjuk, ill. folytassuk, ha visszatérnek. A gyógyszer hatékonynak tűnt, nyárig folytattuk szedését. További kivizsgálás nem történt. 2015 március végén a hasi panaszok és kivizsgálás alapján tejcukor érzékenységet állapítottak meg, a diéta mellet a tünetek megszűntek. Családban anyai nagybátyjának és apai ágon a féltestvérének volt enuresise. Családi beszélgetés alkalmával kiderült, hogy apai nagyapjának fiatal korában lehettek hasonló tünetei, gyakran az otthoni környezetből kizökkentve volt fokozott vizelési ingere, arra vonatkozóan, hogy megszűntek e, ill. mikor szűntek meg a panaszok nem kaptam egyértelmű választ. Alapvetően a természet és a szervezet gyógyító erejében hiszek/bízom, csak akkor szeretnék gyógyszer adni/szedni, ha feltétlen szükséges. Több kb. 3 hónapos kúra után mivel a tünetek megszűntek, valamint a nyári időszakokban szüneteltettem a gyógyszer adását. Úgy emlékszem az utolsó kúránál már fel kellett emelni az adagot 2x1-re és nem is volt 100%-ban hatásos. Szeretném megkérdezni, hogy a fent részletezett kórtörténet alapján mire számíthatunk, elképzelhető, hogy csak türelmesen ki kell várni, hogy „kinője” a dolgot. Avagy azzal hogy nem kezeltetem gyógyszeresen esetleg életre szóló maradandó panaszokat okozhatok neki? Egy orvosi szaklapban egy cikkben azt olvastam, hogy a felnőtt kori inkontinenciára adott oxibutinin hatóanyagú gyógyszerek (mint az Uroxal is) hosszú távon demenciát okoznak, gondolom ez kis korban sincs másképp, nem beszélve az egyéb mellékhatásokról… Valahol azt olvastam, az ilyen jellegű tünetek kognitív viselkedés terápiával teljesen kezelhetők, aki ebben segíthet, olyat még nem kerestünk fel. Rengeteget foglalkoztam a témával ,de fenti kérdéseimre, hogy kezeletlenség esetén mi lehet a következménye nem találtam választ. Kérem, segítsenek, hogy kisfiam számára mielőbb megtaláljuk a hatékony megoldást. Budapesten élünk, kivizsgálásra, személyes konzultációra a közelben lenne jó helyet találni. Köszönöm, ha végig olvasta, és várom válaszát! Tisztelettel: Takács Piroska
Takács Piroska